Tudat alatt: Szeretlek

[Verse] Körülöttem viharfelhő, homájosnak tűnik a messzi táj Percenként változik a világkép, néha magához húz, aztán bye-bye! Azt mondom várj, majd utadra eresztlek Kimondtam már szeretlek, de ezek is tévképzetek lehetnek (Szeretlek!) [Chorus] Képlékeny az érzelem... De nem érdekel, ez érdekem... Lássam más oldalról az életem, ha már elfogadni képtelen... Hogy mindig csak rád éhezem... (Szeretlek!) [Verse2] Hiszek szép szemednek, de a napszemüvegen nem látok át Néha kitépném és odaadnám a szívemnek zálogát Legtöbbször csak vad záport lát, aki a szivárványt kutatja Hinni nehéz a sötét alaknak, aki kardjával az utat mutatja Lehet csak beledőlök... Így nem lesznek mások a hősök... Mártírhalál után, egyszer még úgyis győzök! Megeszem amit főzök... (Szeretlek!) [Verse3] Az íze ajkadra emlékeztet, minden cseppje álom talán Hogy fa-szabjával kezemben, átjutok egy bezárt szív védőfalán Egyetlen könnycsepp hazám, de abból majd tenger árad Menekülnék, de nem tudok... Itt egy pohár is simán eláztat [Chorus] Képlékeny az érzelem... De nem érdekel, ez érdekem... Lássam más oldalról az életem, ha már elfogadni képtelen... Hogy mindig csak rád éhezem... (Szeretlek!) [Verse4] Tagadom a vádat, pedig már örökre megbélyegez Egyetlen érintés által képzett kényszer képzet ez a világom mámort lélegez és lassan elmúlik a kábulat szenvedés és kínzó gyönyör, de soha nem keresnék más utat! [Chorus] Képlékeny az érzelem... De nem érdekel, ez érdekem... Lássam más oldalról az életem, ha már elfogadni képtelen... Hogy mindig csak rád éhezem... (Szeretlek!)