Weöres Sándor: Az éjszaka csodái

[Instrumental intro] [Hungarian] [Verse][rythm][paced][female] A városvég itt csupa szürke ház, a részegekre angyalka vigyáz, s a villanyfényben, mint aranykehelyben alusznak a tűzfalak, háztetők, s a sorompón túl ében-szín lepelben zizegnek a láthatatlan mezők — a messzeség öblén pár pisla fény ég, mögöttük nyugodt mélység a sötétség — [rap][male singer] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? Ha elzár tőlem a buta lakat, lesajnál minket majd a virradat. Bámuljuk egymást búslakodva és szánk sarkát bontja már a nevetés. [female] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female] Te! ha hiszed, ha nem hiszed, úgy szeretem nevetésedet, mint kinn ezt az éjszakát, lámpavilágos éjszakát — aranypor mállik az éj válláról, s szemközt a sarkon a cégtábláról furcsán szökken a pentameter-sor elő: “Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő” — a nevetésed is Ilyen bolond: mindenre illik és semmit se mond. [rap][male singer] Üldögélünk csendesen, két jó-gyerek, rendesen, messzi kocsma-zene hallszik, a környéken minden alszik, az alkóvban odaát mélyen alszik anyukád, s szomszédban a Vakos néni, ferdeszájú Vigláb néni, Balogh úr, a vasutas, imádód, a kis-inas — [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female] Itt ish, ott ish, emitt ish, amott ish bajszos rendőr őrzi az álmot, nagyfülü bagoly őrzi az álmot, mint kinn ezt az éjszakát, (lámpavilágos éjszakát) — itt ish, ott ish, emitt ish, amott ish dongnak az öreg faliórák, (bánatos hangú ingaórák), fodrozzák az éjszakát — [rap][male singer] Alvó lélek, kússz a tájon, álmodon mint pókfonálon, huss! huss! Föl a légbe visz az út, tág a lég, (tág az út), tág a lég, (tág az út), hozd az örömöt, hozd a bút, hozd az örömöt, hozd a bút, huss! huss! [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female] Nézd! a ház, mint a felhő, fényt cikáz, mozdul, mint a barna-béka, vele mozdul az árnyéka, és belőle alvó lelkek párolognak, légbe kelnek a kéményből, mint a füst, az ereszről, mint ezüst — száll a kövér Vakos néni, deszka-vékony Vigláb néni, és köröttük nagy sereg libben, szökken, hempereg — [rap][male singer] Ni, a Gős pék ketté-bomlott és kergeti önmagát. Balogh úr a templomtornyot fújja, mint a furulyát, azt fújja, hogy “Ne sirasson”, mégis könnyezik belé — Ott meg a cukrász kisasszony tipeg fejjel lefelé — [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [rap][male singer][fast paced] Vigláb néni peckes-módon sétálgat a sürgönydróton, krinolinja lyukas-hordó, kezében egy napraforgó, vékony nyakán férfi-gallér, oldalán egy szép gavallér. Vigláb bácsi nagy-kesergőn kuporog egy lámpaernyőn, nézi párját: “Lássa, kérem, parádéra megy a pénzem. Nekem pohár sörre sincsen, neki fodrász, ruha, minden. Én megmondtam már ezerszer, hogy hibás a mai rendszer, államreform kéne régen, persze nem hitték. Na tessék! Adó, lakbér… nem csekélység! Öt gyermekem van, kérem!” [Verse][rythm][paced][female][female] Oda nézz, szösz-bogár: ott a boltos lánya áll, boltnak hisz egy fecskefészket, benne várja a vevőket; ez már mégis hajmeresztő, hogy ma senki be se néz! Majd belép a szívdöglesztő hollywoodi filmszinész: “Kérek kilenc fogkefét, ráadásul a kezét.” Röptük össze-vissza húz… rá ne nézz, mert megvakulsz. [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female][female] Mogyoró Pál ezalatt megfogott egy sülthalat. “Tanár úr tudná talán, milyen hal ez? macskacápa?” “Rá van írva uszonyára, de nincs itt az ókulám.” Pál örült, hogy futhatott és szekundát nem kapott. És a ritka állatot vezeti egy hosszu hídon: “Majd vadászni megtanítom.” [rap][male singer][fast paced] Tejes-ember a kéményen üldögél, mint nyári réten, kisgyermek lett újra szépen, mézes-kenyér a kezében. Távol, öreg bükkfa alatt labdázik egy fiú-csapat, ő a szemét rajta-felejti, mézes-kenyerét halkan leejti, kicsúszik alóla a rét, meg a kémény, s eltűnik az éj csipkéi mélyén. [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female] És erre-arra az alvó-csapat potyog a falról, mint a vakolat. A villanyfényen átdereng az ég, s a városon túl látszik a vidék, a dombok gyengéd-rajzu háta — és elcsitul az alvók karneválja. Jön a söprőgép tompa morajjal, mögötte a hajnal fut lobogó szőke hajjal, csörömpöl a reggel, száll a fény… és az éji tág csodát, ezt a fura micsodát ketten láttuk: te meg én. [Outro with instrumental fading] [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female][female] Mogyoró Pál ezalatt megfogott egy sülthalat. “Tanár úr tudná talán, milyen hal ez? macskacápa?” “Rá van írva uszonyára, de nincs itt az ókulám.” Pál örült, hogy futhatott és szekundát nem kapott. És a ritka állatot vezeti egy hosszu hídon: “Majd vadászni megtanítom.” [rap][male singer][fast paced] Tejes-ember a kéményen üldögél, mint nyári réten, kisgyermek lett újra szépen, mézes-kenyér a kezében. Távol, öreg bükkfa alatt labdázik egy fiú-csapat, ő a szemét rajta-felejti, mézes-kenyerét halkan leejti, kicsúszik alóla a rét, meg a kémény, s eltűnik az éj csipkéi mélyén. [chorus] Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak el? [Verse][rythm][paced][female] És erre-arra az alvó-csapat potyog a falról, mint a vakolat. A villanyfényen átdereng az ég, s a városon túl látszik a vidék, a dombok gyengéd-rajzu háta — és elcsitul az alvók karneválja. Jön a söprőgép tompa morajjal, mögötte a hajnal fut lobogó szőke hajjal, csörömpöl a reggel, száll a fény… és az éji tág csodát, ezt a fura micsodát ketten láttuk: te meg én. [Outro with instrumental fading]