Tóth Árpád - Láng

[Intro] [Verse] Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, [Verse] Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, [Chorus] Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; [Verse] De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre, [Verse] S a lázas törpe láng lehűlt, Elfáradt, és a földre ült, Lobbant még egy-kettőt szegény, S meghalt a moha szőnyegén. [Chorus] Nem látta senki más, csak én. Nem látta senki más, csak én. [Inter] [Chorus] [Ending]