Morgul Dark Wizard

[Vers 1] Egy kis faluban született Morgul, messze északon, Hol a hideg szelek fújnak, s az élet kemény maradon. Nélkülözés volt társa, gyermekkorának nehéz volt a súlya, Ám a szellemét nem törte meg, erős maradt, bár fájt a búja. [Előrefrén] Fények útján járt volna, de az árnyak hívogatták, A titkok, melyek mögött több rejlik, mint a napfény által láttatott. [Refrén] Oh, Morgul, az álmok súlya alatt, Hogyan váltál sötétséggé, mikor fényre vágytál annyira? Oh, Morgul, a sors kezében csak egy báb, Akit a sötétség magához ragad. [Vers 2] Egy vándormágus látta meg benne a rejtett tehetséget, Tanítványa lett, varázslatok könyvéből tanult éles eszével. De a tudás súlya alatt az ifjú szíve megrepedt, Látta a világ igazságát, és a sötét varázslat felé fordult feje. [Vers 3] A tanulmányok mélyére ásta magát Morgul, éjjel és nappal, A tiltott rúnák, ősi mágia, amiket mesterei sosem tanítanak. Árnyékok közt suttogó hangok, ígéreteikkel csábítanak, Sötét úton jár most már, ahonnan nincs visszaút, csak árulás. [Előrefrén] Elveszett a jó útról, de erőt nyert az árnyak között, Saját útját járja, ahol a fény már nem ér el őt. [Vers 4] Morgul szembeszállt a mesterével, aki megpróbálta őt visszafordítani, De a hatalom ígérete erősebb volt, mint a múltban hagyott barátság. Varázslatok csatája dúlt, ég és föld közötti harc, A mester veszített, Morgul pedig eltűnt, mint aki már nem maradhat. [Vers 5] Most már sötét varázslóként ismerték Morgult, hatalma nőtt, Az árnyak ura lett, s az ősi erőkkel parancsolt. Azok, akik félték őt, összegyűltek, hogy megállítsák erejét, De Morgul már nem ember, hanem egy legendás lény, a sötétség képét. [Előrefrén] A sötétség bár erős volt benne, egyedül maradt örökre, Nincs barát, nincs szeretet, csak az ősi varázslatok súlya. [Refrén] Oh, Morgul, az erő árának árnyékában, Milyen súlyos a magány, mikor mindenkit eltaszítasz? Oh, Morgul, a sötét úton, melyre léptél, Vajon megéri-e a hatalom, ha a lelked veszted? [Vers 6] A végzet napján, mikor a sötétség és a fény összecsapott, Morgul szembekerült saját teremtményeivel, az általa keltett árnyakkal. A harc heves volt, a varázslatok összecsapása mint a vihar, De Morgul végül elesett, mert az ősi erők is csak elárulják. [Utójáték] Morgul neve most már csak egy suttogott legenda, Egy emlékeztető arra, hogy milyen áron jön a sötét varázslat hatalma. A falu, ahol született, már régen elfeledte nevét, De a története tovább él, mint figyelmeztetés a jövőnek. [Záró refrén] Oh, Morgul, végzeted a sötétség mélyén, Tanulságul szolgálsz mindenki számára, aki a hatalom útját járja. Oh, Morgul, a sötét varázsló, aki magával ragadta a világot, Hagytál nekünk egy történetet, hogy soha ne feledjük, mit választunk.