Virágok vol2

Refrén: Eltűntél, mint az álom, Közös képek a falon, még mindig fájnak, Szívem darabokra törve, De tovább kell lépnem, túlélni mindent. Vers 1: Emlékszem a napra, mikor mindent elhagytál, Szavak nélkül mentél el, s csak csendet hagytál, Álmatlan éjjelek, magányos nappalok, Most már csak a hiányod, amit itt hagyok. Refrén: Eltűntél, mint az álom, Közös képek a falon, még mindig fájnak, Szívem darabokra törve, De tovább kell lépnem, túlélni mindent. Vers 2: Fájnak a szavak, amiket nem mondtál, Félelmekkel teli a jövő, amit itt hagytál, De tudom, hogy egyszer majd újra mosolygok, Egy új nap kezdődik, ahol tovább indulok. Híd: Egyedül a sötétben, de már nem félek, Lépek egyet előre, minden könnyet érek, Szárnyalok a fájdalomban, megtalálom magam, Bár nélküled ébredek, de erősebb vagyok már. Refrén: Eltűntél, mint az álom, Közös képek a falon, még mindig fájnak, Szívem darabokra törve, De tovább kell lépnem, túlélni mindent. Vers 3: Most már tudom, hogy erősebb lettem, Minden könnycsepp után újra felemelkedtem, Emléked mindig bennem él, de tovább kell mennem, Új útra lépek, ahol magamra lelek. Refrén: Eltűntél, mint az álom, Közös képek a falon, még mindig fájnak, Szívem darabokra törve, De tovább kell lépnem, túlélni mindent. Outro: Eltűntél, mint az álom, de én újra élek, Minden fájdalomból új erőt nyerek, Bár nélküled járom az utam, De most már tudom, hogy erősebb vagyok, mint valaha.