Félig jó

[Intro] Az életben szinte mindenem megvan, Egészség, barátok, élhetnék boldogan, De egy valamit nem adnak meg az angyalok: A személyt, akiért igazán odavagyok. [Verse] Akit szeretni tudnék, keresztülnéz rajtam, Létezésemről se tud, más után rohan, Azt a valakit pedig nem is érdekli ő, Ez az egész annyira őrjítő! [Chorus] Miért mindig az kell nekünk, Akit mi nem érdeklünk, Az élet gonosz játéka! Sosem lesz meg mindenünk, Tán kötelességünk szenvednünk, Fagyoskodunk az árnyékba, És hiába árad ránk a fény, Mindenre akkor sincs remény. [Verse] Csak álmodozunk naivan, És nem becsüljük, amink van, A sors talán így tesz igazságot, Nem teljesít minden kívánságot, [Verse] Szenvedés nélkül nincs boldogság, Ez örök törvény, ez ciklikusság, De annyira nehéz, bárcsak szeretnél, Áldozatot hoznék, ha enyém lehetnél! [Chorus] Miért mindig az kell nekünk, Akit mi nem érdeklünk, Az élet gonosz játéka! Fagyoskodunk az árnyékba, Sosem lesz meg mindenünk, Tán kötelességünk szenvednünk, És hiába árad majd ránk fény, Mindenre akkor sincs remény. Fagyoskodunk az árnyékba, Sosem lesz meg mindenünk, Tán kötelességünk szenvednünk, És hiába árad majd ránk fény, Mindenre akkor sincs remény. [Solo] ohuóóó... [End]