Cooled down cappuccino

(Verse 1) Egy kávé, ami már nem forró, Ott ül az asztalon, magára hagyott. Elkészült reggel, még gőzölgött, Most csendben várja sorsát, elfelejtett. (Chorus) Mint a Titanic, mikor elsüllyedt, A cappuccino is elveszett. A szívek fájnak, mert nem várták meg, Hogy kortyoljanak belőle, míg forró lehetett. (Verse 2) Az iroda zaja elnyomta a hangját, Ahogy lassan kihűlt, senki sem hallhatta fohászát. Egy kis tejhab, ami már rég eltűnt, Mint a hajó, ami mélyben nyugszik, örökre elmerült. (Chorus) Mint a Titanic, mikor elsüllyedt, A cappuccino is elveszett. A szívek fájnak, mert nem várták meg, Hogy kortyoljanak belőle, míg forró lehetett. (Bridge) Szomorú történet, egy kihűlt ital, Az idő kegyetlen, nem vár soha. Szívek fájnak, emlékek maradnak, Az iroda konyhájában csendben sírnak. (Chorus) Mint a Titanic, mikor elsüllyedt, A cappuccino is elveszett. A szívek fájnak, mert nem várták meg, Hogy kortyoljanak belőle, míg forró lehetett. (Outro) Egy kávé, ami már nem forró, Ott ül az asztalon, magára hagyott. Egy csendes búcsú, egy elmúlt pillanat, A kihűlt cappuccino már csak emlék maradt.